Allure interjú fordítása (c)

ALLURE: Ma nagyon lezser vagy…

VB: Ó bárcsak tettem volna fel egy kis sminket. De reggel 8-kor jó ötletnek tűnt természetesnek lenni. Minden darabot tesztelek a dVb-ből. Ez egy új dVb farmer, ki kell próbálnom.

ALLURE: És mi van az imidzseddel?

VB: A Spice Girls korszak elején alakítottam ki igazából. Nem mosolyogtam túl sokat. Híres voltam arról a kis fekete Gucci ruháról. Az az igazság, hogy az egyáltalán nem Gucci volt, hanem egy nagyon olcsó High Street ruha. A titok a jó kiegészítőkben és a pózban rejlett. Bejött!

…

ALLURE: Mennyi ideig tart elkészülnöd nagyobb események előtt?

VB: Nem sok idő. Körülbelül másfél órába telik, mire megcsinálom a hajam és kisminkelem magam. Nincsen stylistom, magam intézem az effajta dolgokat. Ha szükségem van kiegészítőkre, megyek és megveszem őket.

ALLURE: Őszintén… mielőtt találkoztunk volna, voltak, akik igazi házisárkánynak gondoltak.

VB: Tudom! Vagy jégkirálynőnek. Ránézek a képeimre és ezt gondolom: ’Ó te jó ég! Milyen morcos vagy!’ Az az ironikus az egészben, hogy ez nem igaz. Olyan vagyok, mint két különböző ember egy testben. A emberek teljes egészében mást kapnak, mint amit várnak tőlem. Sok ember mondja nekem, hogy teljesen más embernek képzelt el. Azt hiszem, ez jó dolog. Nem az a fajta vagyok, aki áll és élvezi, hogy minden figyelem rá irányul. Talán kívülről így nézhet ki a dolog, de valójában idegessé tesz, ha a figyelem központjában vagyok. Egyáltalán nem is éneklek. Én vagyok az egyetlen ember Hollywoodban, aki nem színészkedik és nem is áll szándékában ezt tenni.

ALLURE: Mit szólsz a híresztelésekhez, miszerint csatlakozol a Pussycat Dolss-hoz?

VB: Már kikapcsoltam a mikrofonomat. Vége. Nem tudom, honnan jött ez a pletyka…

ALLURE: Jövő hónapban kijönnek az új parfümjeid, a Signature For Him és a Signature For Her. Hogyan jutottatok el idáig?

VB: Négy éven keresztül nagyon sokat dolgoztam az illatokon Cotyval. Elmentem a gyárba, megterveztem a címkéket és az üvegeket, dolgoztam a parfümösökkel a tökéletes illaton.

ALLURE: Te nem az az őrült tudós-fajta vagy aki a laborban szaladgál a kémcsövekkel, ugye?

VB: Dehogyis! Az emberek évekig tanulnak, míg eddig eljutnak. Én csak beszállok a munkába. Imádom rajzolni a címkéket, tervezgetni az üvegcséket, és az összes ilyen apró részletet.

ALLURE: Hogy határoznád meg a stílusod?

VB: Szerintem nekem európai az stílusom. Leginkább azt mondanám, hogy nagyon egyszerű. Szeretem az időtlen ruhákat. Nagyon ritkán látni engem olyan ruhában, ami nagyon feltűnő és mintás. Soha nem szerettem olyan ruhát viselni, ami nem előnyös.

ALLURE: Mi nem előnyös számodra?

VB: Nem viselek olyan ruhát, ami bő, mert a melleim miatt oldalról valószínűleg 9 hónapos terhesnek néznék ki. Nem szeretem a túl rövid dolgokat. Valamit hagyni kell a fantáziának is. Nem jó, ha kivan az egész lábad és kivannak a melleid. 

ALLURE: Az a hír járja, hogy nem eszel.

VB: Természetesen eszek. Megvádoltak azzal, hogy 10 éve nem eszek. Ha 10 éve nem ennék már iszonyat éhes lennék… Nagyon szigorú szabályok szerint étkezem. Rengeteg halat, zöldséget és gyümölcsöt eszek. Imádom a japán ételeket. Gyorskaját egyáltalán nem eszek. Egészséges vagyok. A gyerekek is egészségesek és David is. Próbálom a legjobbat kihozni abból, amim van. Szeretem a Pilatest, bár sűrűbben kellene csinálnom.

ALLURE: Szóval a Pilates-re esett a választásod? Nem szeretsz súlyokat emelgetni?

VB: El kellene kezdenem, de az azt jelentené, hogy edzőcipőt kell felvennem.

ALLURE: De hát most is az van rajtad!

VB: Ritkán viselem őket. Ezek Y3 (Yohji Yamamoto For Adidas) edzőcipők. Lapos cipőket sem hordok túl sűrűn. Szeretnék többször eljárni a tornaterembe, de három gyerek mellett nem nagyon van időm. 34 éves vagyok. Elfogadom azt, ahogy kinézek. A Spice Girls-ös időszakban ’nagyobbnak’ látszottam, pedig a súlyom ugyanannyi most, mint akkor volt.

ALLURE: Mekkora méretet hordasz?

VB: A legkisebbet, amit kaphatsz. Persze ez függ a tervezőktől és a boltoktól.

ALLURE: Mennyi a súlyod?
VB: Ez személyes kérdés. Mennyi a súlyod? Én nem fogom megkérdezni tőled, hogy mennyi a súlyod. Nem mondom meg. Nem akarom, hogy mindenki megtudja, mennyi a súlyom. 

…

ALLURE: Egy interjúban azt nyilatkoztad, hogy egy ’divatlétra’ legalsó fokán vagy és hogy szeretnél a tetejére feljutni. Szerinted sikerült már egy magasabb fokra jutnod a farmerekkel, a parfümökkel és a szemüvegekkel?

VB: Szeretném azt gondolni, hogy feljebb jutottam. A világ legjobb üzleteiben árulják a kollekcióim darabjait. Lassan haladok és még hosszú út áll előttem, de még legalább 20 évig akarom ezt csinálni. Sokkal fontosabb, hogy jó nevű üzletekben árulják a kollekciómat, mint hogy több millió farmer keljen el. Azért csinálom, mert szeretem csinálni, nem azért, mert ezt kell csinálnom.

ALLURE: Azt mondják vékony a határ divatrajongó és divatbolond között. Volt már, hogy átlépted ezt a határt?

VB: Nem, én nem mondanám, hogy divatbolond vagyok. Egy divatbolond megveszi a dolgokat, de alig használja. Én ezzel szemben, ha venni akarok egy új táskát, akkor több, mint valószínű, hogy egy Hermés-t veszek, amit aztán rendesen ki is használok. Meg tudnám tenni, hogy sok ruhát vegyek, de nem pazarlom a pénzt. Ha megveszek valamit, akkor azt használom is.

ALLURE: A könyved, a That Extra Half An Inch tele van praktikus és hasznos tanácsokkal.

VB: Olyan pozícióban vagyok, ami lehetővé teszi, hogy a legjobb fodrászokkal, a legjobb sminkesekkel és a legjobb tervezőkkel dolgozhatok. Vannak tanácsaim, amiket megoszthatok és meg is teszem. Nagyon 'lányos lány' vagyok. Nem igazán lógtam fiúkkal.

ALLURE: Három fiad van. Szeretnél kislányt is?

VB: Szeretnék. De ebben a pillanatban jól vagyunk így öten. Néha jó lenne, ha lenne egy kislányunk is, tudod-a ruhák miatt is, amit örökölne tőlem. 

ALLURE: Miért reagálnak az emberek –különösen Angliában- negatívan mindenre, amit csinálsz?

VB: Rengeteg nevetséges dolog jelenik meg rólam, a családomról és a barátaimról a sajtóban. Hálás vagyok az amerikai divatiparnak, hogy elismer és esélyt ad nekem. Nem vagyok benne biztos, hogy ez így lenne Angliában is. Ezért imádom Amerikát és nagyra becsülöm.

ALLURE: Nincs szükséged pénzre. Akkor mégis miért kezdtél bele egy új karrierbe?

VB: 10 éves korom óta én dizájnoltam az iskolai egyenruhát mindenkinek a WC-ben, tízórai szünetekben. Nem volt olyan, hogy valamit tálcán kínáljanak fel nekem, még ha ez úgy is látszik. Mindenért megdolgoztam. Az emberek azt gondolják, hogy minden nap eljárok a gyógyfürdőbe, megszárítják a hajam, meg ilyesmik. Ebben különbözök a többi focistafeleségtől, ugyanis ez nem így van. Sosem izgatott az olyan élet, amiben a férjem pénzét költöm.

ALLURE: Davidnek sok tetoválása van. Bejön ez neked? 

VB: Ma van a házassági évfordulónk. Két éve (2006. március 8-án) újra megesküdtünk és mindketten magunkra tetováltattuk a dátumot (a csuklójára mutat). David imádja a tetoválásokat és szerintem nagyon jól állnak neki. Én is szeretem a tetoválásokat, főleg, ha jelentésük is van.

ALLURE: Egyesek szerint David életcélja, hogy úgy tele legyen tetoválva, mint Wentworth Miller a Szökésben.

VB: David szereti Wentworth tetoválásait, de úgy gondolom, hogy ez is egyike a rólunk kitalált pletykáknak. Egyébként mindketten szeretjük a Szökést. Tudod mit szeretünk még? A Grace klinikát. Mikor nézem, olyan érzésem van, hogy sebész akarok lenni. Még a divatot is megutálom egy pillanatra. Az ágyból szoktuk nézni a különböző TV sorozatokat évadonként DVD-ről. Egy bögre teával a kezünkben mindig elmondjuk egymásnak, hogy csak egy részt nézünk meg.

ALLURE: És megnéztek hatot?

VB: Éjjel háromig nézzük őket! Aztán pedig fél 6-kor kelek a gyerekekkel. Valószínűleg ez az oka annak, hogy mindig napszemüveget hordok. Eltakarja a karikákat.

ALLURE: Szoktál még találkozni Tom Cruise-zal, Katie Holmes-szal, Will Smith-szel és Jada Pinkett Smith-szel?

VB: Igen, persze, mindegyikükkel. Nem egyszerű mindenki időbeosztásához igazodni, de szoktunk találkozni. Ők nagyon híres emberek, de egyszerre kedvesek is, nagyszerű gyerekekkel.

ALLURE: Segítesz Katie-nek az öltözködésben?

VB: Nem öltöztetem Katie-t. Csak azt csináljuk, amit a nők általában: beszélgetünk a ruhákról és ötleteket adunk egymásnak. De nem öltöztetem.

ALLURE: Apropó, szomszédok. Ez nem az a környék, ahol kölcsönkérhetnél egy kis cukrot.

VB: Luxus-nekem van valakim, aki elmegy és vesz cukrot, ha kell. Mikor Beverly Hills-be költöztem, az emberek halkan azt kérdezgették, hogy ’Nehéz a beilleszkedés? Nehéznek találod? Milyen nehéz lehet? Láttad, hogy hol élek?’ Nem szeretem az olyan embereket, akik csak sajnáltatják önmagukat. Ez nem nehéz! Ez egyenesen mesés! Reggelente felkelek és az jut eszembe, hogy milyen szerencsés vagyok, hogy mindenem megvan, amire szükségem van. Élvezni akarom minden pillanatát!

AZ INTERJÚ SAJÁT FORDÍTÁS, SZÓVAL MÁS OLDALAKON VALÓ FELTŰNTETÉSE KÖVETKEZMÉNYEKET VON MAGA UTÁN. NAGYON SOKAT DOLGOZTAM VELE, KÉRLEK BECSÜLD MEG ÉS NE LOPJ!

vissza